A XVIII. század elejéig a községben csak református magyarok éltek. Ekkor több hullámban katolikus német családok települtek a községbe, elsősorban Württenberg környékéről. Egy 1745-ös összeírásban Etyek már mint vegyes vallású község szerepelt. A lakosok magyar és német nemzetségűek voltak. Az iskolában írást, olvasást, hittant és esetleg számolást tanítottak. Első tanítóként Hassenmann Mátyást említik. Az oktatás német nyelven folyt, mivel a katolikusok – 4 házaspár kivételével – németek voltak. 1770-ben 25 gyermeket oktatott a tanító, 1781-ben 100 fiút és 25 lányt. A tanulók száma ezután is tovább nőtt. 1785-ben 158 tanulót tartottak nyilván. Egy 1818-beli jelentés szerint „az iskola állapota jó, a falu közepén van. A fehérvári káptalan tartja rendben. Fiúk, lányok közösen járnak.” 1841-ben az iskola egyetlen, nagyon sötét tantermében 242 gyerek tanult hittant, írást, olvasást, számtant. A tankönyvek, írószerek biztosítása a szülők gondja volt.
Az iskolaépületet 1911-ben ismét bővítették. Ekkor az épületben összesen tíz tanterem és három tanítói lakás volt. 1919 után az iskola ismét visszakerült az egyház felügyelete alá. Ekkor a községben csak egyetlen oktatási intézmény működött, mivel a református népiskola már 1913-ban megszűnt. A tanítás nyelve a magyar volt, de heti két órában németet is tanítottak. Az oktatás részben osztott osztályokban folyt. 6 osztály volt a kötelező. 1941-ben 582 tanulót tartottak nyílván. A tanítók számát növelték, mivel a tanulók száma egy tanév alatt 661-re nőtt. 1945-ben már hat pedagógus dolgozik a faluban, így délelőtt és délután is folyhatott a tanítás.
1948 júniusában államosították az iskolákat. Állami tulajdonba került a római katolikus iskola, a református iskola és a községhez tartozó botpusztai és Richárd-majori, egy tanerős római katolikus iskola. A Magyar utcai épület lett az Állami Általános Iskola főépülete. 1955-ben a Földműves Szövetkezet a Magyar utcai épület mögötti udvart átengedte az iskolának. Az intézmény az 1956/57-es tanévben megkapta a pártház régi nagytermét, amelyből tantermet alakítottak ki. 1960-ban készült el a tornateremhez tartozó öltöző és szertár. Az oktatás váltott tanítással folyt. Az 1963/64-es tanévben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelv tanítása. A tanulók fakultatív, összevont csoportokban heti négy órában tanulták a nyelvet. Az 1969/70-es tanévben az iskola egyik földszinti terméből nevelői szobát és irodát alakítottak ki. 1978-tól kezdve a tanulók órarendjükbe építve tanulják a német nemzetiségi nyelvet.
Az 1982-84-es években fő- és válaszfalcseréket, födém- és részben nyílászáró cseréket végeztek az épületen, új gyermek és tanári mosdót alakítottak ki. A meglévő fűtési és vízellátási rendszert korszerűsítették az erőforrások nagyságrendjéhez mérten.
Az intézmény egyik legnagyobb beruházásra 2005. évben került sor. Az Információs technológia az általános iskolában uniós pályázat 242 ezer € összegének megnyerésével megvalósulhatott a Magyar utcai főépület teljes földszinti része nyílászáróinak cseréje, a tantermek felújítása és korszerű információs-kommunikációs technológiai eszközökkel való felszerelése, továbbá a bútorzat teljes körű cseréje. Négy tanterem, két szaktanterem és a földszinti mosdók újultak meg, jelentősen emelve az oktatás-nevelés színvonalát.
2009. évben önkormányzati forrásból felújításra kerültek az emeleti mosdók is.
Hosszú szünet után önkormányzati segítséggel a 20l5/2016-os tanévben két emeleti osztály nyílászárócseréje és két tanterem padlócseréje valósulhatott meg.
Dr. Lénártné Till Cecília