Intézményünk 8 évfolyamos, német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. Idén két első osztály indítását tervezzük. Az egyik osztályban német nemzetiségi nyelvet fognak tanulni a gyerekek heti 5 órában az alap tantárgyakon kívül. A másik osztályban a sakk tantárgy jelenik meg heti 2 órában, amely a sakk alapszabályain és eszközrendszerén keresztül fejleszti a képességeket, logikát, kreatív gondolkodást. Terveink szerint a nyelvi osztály osztályfőnöke Dr. Pappné Mocsai Andrea, míg a sakkos osztályé Birkásné Vona Sarolta lesz.

A TANÍTÁS RENDJE

Az iskola munkarendjét a nevelőtestület az iskolavezetés javaslata alapján a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményének figyelembevételével határozza meg.
A szorgalmi időszak az ünnepélyes évnyitóval kezdődik és az évzáró ünnepséggel végződik.

A tanév
A tanév helyi rendje határozza meg a szünidők dátumát és időtartamát, a tanítás nélküli munkanapok, ünnepek, szülői értekezletek, fogadóórák, osztálykirándulások és egyéb, hagyományos iskolai rendezvények időpontját, melyek az Éves munkatervben és az Esemény naptárban kerülnek rögzítésre.
Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek függvényében szakköröket, felzárkóztató és fakultációs foglalkozásokat hirdet a tanulók és a szülők igényeinek figyelembe vételével. A foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén lehet jelentkezni.

Iskolánk működési rendje
Az iskolai munkahét öt tanítási napból áll. Az egyes osztályok heti időbeosztását az iskolai órarend határozza meg.
Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat.
Az iskola 7.00 órától a tanítás kezdetéig valamint az utolsó foglalkozás után 17.00-ig pedagógiai ügyeletet tart.
Tanítás nélküli munkanapon szülői igény esetén az iskola ellátja a tanuló felügyeletét.

Az óraközi szünetek
A folyosókon és az udvaron tanári felügyelet van a mindenkori érvényes ügyeleti beosztás szerint. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani.

A szünetek rendje:

1.óra	8.00 –  8.45	(10’)
2.óra	8.55 –  9.40	(15’) (tízórai)
3.óra	9.55 –  10.40	(15’)
4.óra	10.55 –  11.40	(10’)
5.óra	11.50 –  12.35	(10’)
6.óra	12.45 –  13.30

A szünetekben kötelezően az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.
A második óraközi szünet a tízórai szünet (nagyszünet). A nagyszünetben a tanulók a tantermekben étkezhetnek, majd annak befejeztével a szünetet a tanteremben vagy folyosón tölthetik el.
Az óra kezdete előtt az osztályoknak, az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.

A szülők benntartózkodása
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől, intézményegység-vezetőtől engedélyt kaptak.

• Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portás ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portás nyilvántarthatja.
• A szülők gyermeküket reggel a bejáratig kísérhetik és délután ugyanott várhatják. Az első osztályosokat szeptember-október hónapban a tanterembe kísérheti a szülő és a tanítóval egyeztetve délután a tanterem előtt várhatja. Novemberre szeretnénk elérni, hogy első osztályosaink is önállóvá váljanak.
• Hivatalos ügyeket tanítási napokon 8.00-16.00 között a titkárságon és az igazgatói irodában lehet intézni. A befizetések (diákigazolvány, igazolások, tankönyvek árusítása stb.) időpontját és helyét az iskola előre meghatározza és tudatja a tanulókkal.
• Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

Napközi:

• A gyerekek a napköziben tanulásirányítás keretében önálló tanulás során készülnek el házi feladataikkal. Erre 14 és 15 óra között egy óra áll rendelkezésükre, melyet megzavarni nem lehet.
• A saját délutáni elfoglaltság időbeosztását a napköziben kell jelezni. (pl. művészeti iskolai foglalkozás, gyógytestnevelés, edzés, stb.)
• Ha valaki nem tudja egyéb elfoglaltság miatt elvégezni a házi feladatát az iskolában, akkor otthon kell pótolnia.

Nevelés és oktatás

Tantárgyak

Tantárgyak és heti óraszámaik az 1. évfolyamon az új NAT szerint

Közös tantárgyak		Speciális tantárgyak
		német nemzetiségi nyelvoktató osztály		sakkpalota program szerint tanuló osztály
Magyar nyelv és irodalom	7	Német nemzetiségi nyelv	5	Sakk és logika	2
Matematika	4	Nemzetiségi népismeret	1	Ének-zene	2
Etika/hit- és erkölcstan	1	Ének-zene	1
Vizuális kultúra	2
Technika és tervezés	1
Testnevelés és sport	5

Az egyes tantárgyak cél- és feladatrendszere 

Magyar nyelv és irodalom (Meixner módszerrel)
Alapelvei, célja és feladatai:

1. Fokozatosság – az aprólékos, jól átgondolt, egymásra épülő módszertani lépések segítik a tanítási cél elérését, azaz az olvasás és írás megtanítását, a szókincs gazdagodását, a nyelvi fejlődést, valamint az anyanyelvről szerzett ismeretek bővülését. Az egyes betűk, szótípusok gyakorlására szolgáló gazdag feladattár lehetőséget nyújt a tanulók közötti differenciálásra.
2. Hármas asszociáció elve – a módszer nem a hagyományos kettős asszociációt alakítja ki a hang és az azt jelölő betű között, hanem a hang beszédmotoros emlékképét is megfigyelteti, tudatosítja, ami a hallott hang felismerésének és reprodukálásának lényeges összetevője.
3. A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése – a vizuálisan vagy fonológiailag egymáshoz hasonló betűket egymástól távol tanítja, később pedig hangsúlyt fektet ezek megkülönböztetésére, mivel a hasonló elemek egymáshoz közel tanítva nehezebben tanulhatók meg, könnyebben téveszthetők össze és könnyebben felejthetők el. Ennek figyelembevételével a leggyakoribb olvasási és írási hibák megelőzhetőek.
4. A gondolkodás rigiditásának kiküszöbölése – változatos tevékenységekkel, sokoldalú módon tanít és gyakoroltat.
5. Az olvasással és írással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása, e tevékenységekkel kapcsolatos szorongások, gátoltság megelőzése.

A módszernek két része van: az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése, és maga az olvasástanítás.

Fejlesztő gyakorlatok

• beszédfejlesztés: beszédszervek mozgásának tudatosítása, fonémahallás, fonéma-megkülönböztetés fejlesztése, szókincsbővítés, mondatalkotás gyakorlása, összetett mondatok gyakorlása, történet elmondása, szövegalkotás;
• téri tájékozódás fejlesztése: irányok gyakorlása térben, majd síkban, névutók gyakorlása;
• ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése: szótagolás, hangok hosszúságának helyes kiejtése, olvasása, jelölése.
• Olvasástanítás, betűtanítás: hármas asszociáció kialakítása, homogén gátlás kialakulásának megelőzése a betűtanítási sorrenddel, illetve egyes betűk átmeneti elhagyásával, majd a téveszthető betűk tudatos differenciálásával;
• összeolvasás tanítása az aprólékosan felépített fokozatosság elve alapján;
• szavak olvasása a szótagolás fokozatos elhagyásával szótípusonként, a szótípusok sorrendjét a nehézségük mellett az is meghatározza, hogy az adott szótípus milyen gyakran fordul elő a magyar nyelvben;
• mondatok olvasása a fokozatosságot szem előtt tartva;
• egyre hosszabb szövegek olvasása először motiváló tevékenységbe ágyazva (mondatcsíkok összerakása, mondatok összekötése, színezés, rajzolás), majd önmagában.

Írástanítás. A helyes ceruzafogás kialakítása feltétele az írástanulás megkezdésének. A betűelemek vázolását megelőzik a lendületgyakorlatok írólapokon vagy egyéb nagyobb felületen. Az első betűelemek, majd betűk vázolása nagy alakban történik, amely még nem igényel író, inkább rajzoló mozdulatokat, és segítik a folyamatos vonalvezetés kialakulását, lehetőséget adnak a többszöri átírásra is.
Az íráskészséghez szükséges tájékozódást előkészítik a színes lapocskák és a segédvonalas vonalrendszer. A betűtanuláshoz hasonlóan, amint magánhangzót és mássalhangzót is tudnak már írni a tanulók, a betűkapcsolást is alkalmazzák. A betűkapcsolások biztonságos kialakulását segíti, hogy az egyszerű kapcsolási formákat tanulják először, s csak ezek automatikussá válása után kezdik a nehezebb, úgynevezett „C-és” kötést. Az előkészítő szakaszban már a betűelemeket is kötik a gyerekek.

Matematika
Alapelvei, célja és feladatai:
A matematikai kompetencia fejlesztése érdekében a tananyag feldolgozása során kiemelten fontos szerepet kap a tevékenykedtetés, a személyes tapasztalatszerzés.
A gondolkodás fejlesztését és az alkalmazásképes tudás elsajátíttatása a mindennapi élet problémáiból kiinduló feladatokkal.
A tantárgy iránti érdeklődés felkeltését, a pozitív attitűd kialakítását biztosítjuk a tanulók együttműködésére épülő feladatmegoldásokkal.
A kooperatív tanulási technikák alkalmazásával fejlesztjük a szociális kompetenciát. A feladatanyag mennyiségével az egyénre szabott oktatást, a differenciálást tartjuk szem előtt.
Az apró lépésekben történő tananyag-feldolgozással a matematikai gondolkodás és a szövegértő képességet fejlesztjük.

Etika/Hit- és erkölcstan
A törvényi előírások értelmében a szülő írásban nyilatkozik , hogy gyermeke etika oktatásban, vagy hit- és erkölcstan oktatásban kíván-e részt venni.
A szülői nyilatkozatot a beiratkozás során kell benyújtani.
Amennyiben a szülő írásban nem nyilatkozik, a gyermek automatikusan etika oktatásban részesül.
Iskolánkban hagyományosan hit- és erkölcstant a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Református Egyház pedagógus végzettséggel rendelkező hittan oktatói tanítanak.

Vizuális kultúra
Alapelvei, célja és feladatai:
A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.
A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet.
Alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történik, így a projektmódszer eszközét is felhasználjuk a tanítás-tanulás folyamatában.
Fontos célunk az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. 

Technika és tervezés
A korábbi informatika és technika összeolvadásával létrejövő új tantárgy.
Alapelvei, célja és feladatai:
Az ember környezetet átalakító tevékenységének, felelősségének megismerése, megértése nem új feladat az iskolát kezdő tanulók számára. Az óvodai élet során naponta végeznek munka jellegű tevékenységeket, egyrészt az önellátás, önkiszolgálás, másrészt a tárgyalkotás, a kézműves és óvodakerti tevékenységek terén. Minden óvodai munkatevékenység célja, hogy a gyerekek a látott mintát követve bekapcsolódjanak a feladatokba és örömmel végezzék azt. Megéljék a sikert, büszkék legyenek munkájukra, épüljön, erősödjön a motivációs bázisuk.
Az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszában erre a motivációs bázisra építve tervezhető a technika tantárgy programja, középpontba helyezve az alkotótevékenységet, a munkát. Célszerűen játékba ágyazott minta és modellkövetés, tapasztalatszerzés, felfedezés, alkotás kell, hogy jellemezze a tanórákon megvalósuló aktív tanulási folyamatot. Az ismeretek szervezője az a környezeti tapasztalások során már kialakult szokásrend, amelyhez életvitelünkkel alkalmazkodunk, és amelynek szervező ismeretei és eseményei a néphagyományok, az ünnepek, a jeles napok.
Kiemelt feladat a kézügyesség életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztése. A tanórákon végzett tudatos, tervszerűen átalakító, megmunkáló tevékenységek magukba foglalják a különböző anyagok megismerését, a megmunkálhatóság megtapasztalását, a tervező és technológiai folyamatok alkalmazását, a munka során keletkező hulladékok környezettudatos elhelyezését.
FŐ TÉMAKÖRÖK:

• Életvitel, lakókörnyezet
• Kézművesség, tárgykészítés
• Közlekedés
• Hagyományok, ünnepek

Testnevelés és sport
Alapelvei, célja és feladatai:
Az iskolát kezdő 6-7 éves gyermek még rendszeres, folyamatos mozgástevékenységet végez, primer szükséglete a mozgásos cselekvés. A tanuló a testnevelés tantárgy keretében megtanul kitartóan és megfelelő iramot diktálva futni, különféle módon ugrani és dobni. Elsajátít támasz- és függéshelyzeteket, hely- és helyzetváltoztatásokat támaszban és függésben. A legváltozatosabb feladathelyzetekben, korosztályának megfelelő szintű kreativitással, képessé válik különböző labda (sport) játékokban részt venni. Megismeri a küzdősportok szerepét, a szabadban végzett testedzés fontosságát.
Megtanul legalább egy úszásnemben úszni.
Ebben az életkorban a tantárgy tanításának és tanulásának alapvető módszere a játék, a játékosság, amely elsősorban a koordinációs képességek szenzitív időszakban történő fejlesztésére szolgál. A mozgásos játékok közben fejlődik a térbeli és időbeli tájékozódási képesség, az irányérzék, bővül a relációs szókincs. Kiemelt feladat a cselekvő tapasztalatszerzés, amely a testmozgás mellett sokféle érzékelés bevonásával és változatos eszközök használatával valósítható meg.
A tantárgy tanulása, miközben a gyermeket folyamatos döntési helyzet elé állítja, differenciáltan fejleszti a tanuló személyiségét és társas kapcsolatait. Emellett nevelési, fejlesztési célként – elsősorban az első évfolyamon – fontos szerepet kap az önkiszolgálás (lásd öltözködési és higiéniai szokások).
Fejlesztési területek:

• MOZGÁSMŰVELTSÉG-FEJLESZTÉS
• MOTOROSKÉPESSÉG-FEJLESZTÉS
• MOZGÁSKÉSZSÉG-KIALAKÍTÁS – MOZGÁSTANULÁS
• JÁTÉKOK
• VERSENGÉSEK, VERSENYEK
• PREVENCIÓ, ÉLETVITEL
• EGÉSZSÉGES TESTI FEJLŐDÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS

Ének-zene
Alapelvei, célja és feladatai:
Az ének-zene tanításának fő célja az alsó tagozaton az éneklés megszerettetése, a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzése, a zenei anyag örömteli, játékos formában történő feldolgozása énekléssel és mozgással, dramatizált előadással, a zene keltette gondolatok, érzelmek szóbeli és képi kifejezésével.
A ritmikai és hallásfejlesztés segítik a koordinációs képességek intenzív fejlődését. A relatív szolmizáció elsősorban az intonáció és a felismerő kottaolvasás fejlesztését támogatja. A zenei ismeretek hozzájárulnak a megtapasztalt élmények tudatosításához. A tantárgy tartalmában és módszertanában a közösségi jelleg jelen van az aktív órai tevékenységekben, gyermekjátékokban és a közös éneklésben
A tanítási órák keretében az éneklési és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódva a tanuló különböző mozgásos játékokban vesz részt. Kiemelt szerepet kapnak a magyar gyermekjátékdalok és táncok, melyek elősegítik a nemzeti kultúra megismerését és megszeretését.
További cél, hogy a tanuló a környezetében fellelhető hétköznapi tárgyakat, természetben talált anyagokat, használati eszközöket, valamint az emberi testet hangszerként is használja, amivel kibontakoztathatja zenei kreativitását.
A tanuló képzeletének és komplex látásmódjának folyamatos fejlesztése céljából biztosítanunk kell számára a széles körű zenei tapasztalatszerzés lehetőségét.

Speciális tantárgyak

Német nemzetiségi nyelvoktató osztály:

Nemzetiségi német nyelv
Alapelvei, célja és feladatai:

• Alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség, hogy gondolatait, véleményét német nyelven is ki tudja fejezni.
• Legyen képes a német nyelvet használni.
• Nyerjen képet a Magyarországon élő német kisebbség mai és múltbéli életéről és kultúrájáról, valamint a német nyelvű országok népeiről.

A gyerekek már első osztálytól emelt óraszámban tanulják a német nyelv és irodalom tantárgyat, heti 5 órában.   Az irodalmi német nyelv tanulása mellett gondot fordítunk arra, hogy a régi német nemzetiségi szokásokat, hagyományokat dalokon, verseken, színdarabokon át is megőrizzük.
Önkormányzatunkkal karöltve ápoljuk a németországi Remshaldennel fennálló testvérvárosi kapcsolatot. Iskolánk a partnerkapcsolat egyik fő hordozója.
Megteremtettük a nemzetiségi oktatás feltételeit, és tanulóink nemzetiségi tanulmányi versenyeinek és a partnerkapcsolatnak köszönhetően felértékelődött a német nyelv oktatása iskolánkban és községünkben.

Nemzetiségi népismeret
Alapelvei, célja és feladatai:
Iskolai német nyelvoktatásunk legfőbb feladata, hogy ébren tartsa a nemzetiségi tudatot a német nemzetiségi tudat erősítésével és az irodalmi német nyelv oktatásával.
Az első évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, valamint az óraszervezési formák állnak a középpontban. Az egyéni érdeklődés döntő fontosságú, és egyre inkább arra kell törekedni, hogy a tanulók között levő különbségek lépésről lépésre kiegyenlítődjenek.
A német népismeret tárgykörében elsődleges a cselekvésen alapuló ismeretszerzés és a játékosság.

Sakkos osztály:

Sakk-logika tantárgy
Alapelvei, célja és feladatai:
A sakk eredetileg tanítási, gondolkodásfejlesztési eszköz volt, de az évszázadok során a célja eltolódott, és inkább csak, mint játék, sport, kiemelkedő teljesítmény jelent meg. Polgár Judit most visszahelyezi a sakkot eredeti funkciójába, és taneszközként a tananyag átadását könnyíti meg a gondolkodásfejlesztés által.
A módszerében nagyon lényeges szempont, hogy nem a sakkjáték, hanem a sakk, mint szabályrendszer kerül be a tanításba. A pedagógusnak nem kell érteni a sakkjátékhoz, kizárólag a szabályait kell jól ismernie.
Nem önálló tevékenység a sakk, hanem a tananyag feldolgozásának háttere. Rendszert, elvonatkoztatási terepet, átlátható, kézzelfogható viszonyokat ad, vagyis kiválóan pótolja a digitális kultúrában hiányzó tapasztalatokat.

Sakkpalota program
A képességfejlesztő sakk haszna az oktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző tantárgyak elsajátítását, vagyis egészében a jövőre készít elő. A modern tudásalapú társadalomban a nap, mint nap ránk ömlő információáradat által kapott ismeretek mind inkább mulandóak.
A digitális társadalom olyan mértékű adatfeldolgozást tett szükségessé az emberek számára, amelyben bizonyos képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte elengedhetetlen a sikeres tanítási-tanulási folyamatban. Ezzel pedig eljött az idő a stratégiai táblajátékokban rejlő lehetőségek kihasználására. A sakk az egyik valaha volt leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, iskolás kor elején be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába.
A holnap győztesei azok lesznek, akik képesek az elavult gondolatok elvetésére, és más ismeretekkel való behelyettesítésére. Az ehhez szükséges dialektikus, stratégiai és ok-okozati, szekvenciális gondolkodást fejlődésük korai szakaszában a gyerekek a sakktáblánál öntudatlanul tanulják meg! Nemcsak a matematikában, a logikában és a problémamegoldásban, hanem az olvasás és a szóbeli kifejezés terén is erősödnek, vagyis a sikeres sakkozás a készségek egész füzérének kedvező változását hozza magával.
Sakkozás közben a gyerekek egy sor már tárolt információt mozgósítanak és kombinálnak össze, miközben idegrendszerükben a sejtek közti kapcsolatok száma sokszorozódik. Ezeket a kapcsolatokat fogják felhasználni mindenfajta tanulása során!
A sakk a maga vizuális szimbólumrendszerével az egész tanulási folyamat kialakulására komoly kihatással van. A Sakkpalota program egy olyan komplex képességfejlesztő módszer, amellyel minden kisgyermeket érdemes megismertetni, különösen az óvoda és az iskola közötti átmenet során, valamint az alsó tagozatos tanulmányai idején.

Napközi
Alapelvei, célja és feladatai:
A napközis nevelést nem tekintjük külön szaknak, mivel az ezen a területen dolgozó tanítók, tanárok képzése, végzettsége megegyezik az alapfokú nevelés-oktatásban tanító pedagógusokéval, valamint szaktantárgyakat is tanítanak, egész napos iskolai rendszerben dolgoznak. A Köznevelési törvény nem ismer napközis munkakört, de az egész napos nevelés általánossá tételével még hangsúlyosabbá váltak e terület feladatai.
Fő nevelési célunkat az esetleges miliőártalom kompenzálásában és a tanulók sokoldalú személyiség-fejlesztésében határoztuk meg. Mindezt az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozott érvényesítésével, az egyetemes értékek bemutatásával.
Alsó tagozaton az alapkészségek, a kreativitás fejlesztését a tanulás megszerettetését és a gyermeki kíváncsiság felkeltését tartjuk legfőbb feladatunknak.
Célok:

• A sikerélmény megélésének biztosítása a tanulás folyamatában
• A lemaradást mutató tanulók rendszeres segítése, támogatása
•  Folyamatos pozitív megerősítés, visszajelzés az eredményes tanulásnál.

Feladatok:

• Erősítjük a tanulási szokásrendet, a tanulási stratégiákat, technikákat
• Az önművelés lehetőségének megmutatása, támogatása

Az életkoruknak megfelelő tanulási szokásrendet (pl. padrend, a leckefüzet használata) alakítunk ki.
Az adott feladathoz kapcsolódó már tanult tanulási stratégiákat, technikákat segítünk megválasztani és helyesen alkalmazni, hogy a tanulásirányítás során megbeszélt lépéseket, munkafázisokat jól tudják követni, ennek megfelelően dolgozzanak. Az újonnan tanult tanulási stratégiákat, technikákat (pl. matematika: szöveges feladat megoldási algoritmusa, verstanulás technikája, a lényegkiemelés stratégiája, technikája) jól beilleszkedjék a tanulás folyamatába és következetesen alkalmazzák.
Törekvéseink, hogy a tanulási idővel jól gazdálkodjanak, megfelelően kihasználják. Képesek legyenek a helyes tanulási sorrend felállítására, tartására, az önellenőrzés alkalmazására.
A gyerekeknek nagyon kevés a szó valós értelmében vett szabad idejük. Ezért is nagy felelősség a szabadidő tartalmas megtöltése, kihasználása, figyelembe véve a gyerekek érdeklődését. A szabadidőben biztosítani kell a pihenés, játék, a társas és baráti kapcsolatok megélésére a megfelelő időt. Ebbe az idősávba esnek azok az iskolán belüli és kívüli különórák, amire a szülők beíratják gyermekeiket, pedig szükségük lenne arra, hogy saját egyéni igényeiknek megfelelően tölthessenek el hosszabb időt a kortársi közösségben.

Amit már a következő tanévről tudni lehet:

2020/2021-es tanév rendje
A tanév rendjét a minden évben a Magyar Közlönyben teszi közzé az EMMI.

A 2020/2021-es tanév rendje várhatóan a következő lesz:
A tanítási év első napja: 2020. szeptember 1. kedd.
A tanítási év utolsó napja: 2021. június 15. kedd.

Évközi szünetek:

• őszi szünet: 2020. október 23 – november 1.
• téli szünet: 2020. december 23 – 2021. január 3.
• tavaszi szünet: 2021. április 1-6.

Nagy szeretettel és izgalommal várjuk leendő elsőseinket!

Andi néni, Saci néni és a nevelőtestület minden tagja